A falutelepítő, pusztabíró Ficzek János halálának 120. évfordulójára…

      Magyarországon a településeken az utcákat elsősorban országos vagy nemzetközi ismertséggel bíró személyekről, illetve a helyi közösségért kiemelkedően sokat tett személyeknek állítva emléket nevezik el az utódok. Így van ez Kerekegyházán is. Utcanevek emlékeztetnek a város alapítóira,  balatoni Farkas Jánosra, Ficzek Jánosra, illetve Bedő Albertre, településünk egyik korábbi orvosára.

      Balatoni Farkas János emlékét Kerekegyházán nem csak utca, de emlékpark és helytörténeti gyűjtemény is őrzi. Sokan és sokszor írtak már a település 1857-es újratelepítésében kifejtett érdemeiről, tevékenysége széles körben ismert a lakosság körében. Méltatlanul keveset tudunk viszont Ficzek Jánosról, kinek a település létrehozásában és megerősödésében fontos  szerepe volt. Ezen hiányosságot pótoljuk írásunkban.

      A jászárokszállási származású, jogot tanult Ficzek János részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. Katonai pályafutását 1848 szeptemberében - 25 évesen -  kezdte meg a jászsági nemzetőrzászlóaljnál közvitézként Görgey nemzetőr dandárjában, majd a bácskai hadtestben szolgált. 1849. január 19-én léptették elő főhadnaggyá, majd a III. hadtest kötelékében kapta meg századosi kinevezését.

(Bővebben a Ficzek családról: https://www.jaszarokszallas.hu/?module=news&action=getfile&fid=17492 5. oldal)

      A szabadságharc leverését követő időkben közhivatalt vállalt Jászárokszálláson, „camponator”, azaz pusztabíró volt. Feladata volt, hogy a főként állattartásra használt külső pusztát (pl. Jászárokszállási-Kerekegyházát, Pákát stb.) a pásztorokkal együtt bejárja; rendelkezzék a legelők megtisztításáról; a kutak rendbetételéről; a pásztorszállások helyrehozataláról. A határokat járva ellenőrizze azok jelölését­; felügyelje, hogy idegen jószágot ne legeltessenek – „nyaraltassanak” -  a pásztorok az árokszállási gazdák gulyáiban, nyájaiban. A rendet neki kellett fenntartania a pusztákon; közmunkákat rendelt el.

      Községünk betelepítése idején, 1857-ben is ellátta ezeket a feladatokat, képviselte Jászárokszállás érdekeit a pusztán, közreműködött a mai Kerekegyháza belterületének kijelölésében, a község megtervezésében, a telekárverések lebonyolításában, majd a kialakuló településen pusztabíróként intézte a telepítvény (település) ügyeit, beszámolt az anyatelepülés közgyűlésének. A község betelepítésén vállvetve dolgozott balatoni Farkas Jánossal, aki a jászárokszállási közgyűlés megbízottjaként vett  részt a település kialakításában.

      Az események eredeti iratait kutattuk a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, sajnos Jászárokszállás város 1945 előtti iratai szinte teljes egészében megsemmisültek, így a Jászkun Kerület Alkapitányának Elnöki iratai 1863-66. fejezet alatt találtunk csak az eseményekkel foglalkozó, döntően bemásolt iratokat

Ezzel kapcsolatos iratok:ITT(Forrás Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Jászkun Kerület Alkapitányának Elnöki iratai 1863-66. kötet 2686/1862 ügyirat.)

      Ficzek pusztabíró 1857-62 között a jászárokszállási közgyűlést képviselte a kialakuló településen, és ez nem ment mindig zökkenőmentesen. A különböző nyelven beszélő idetelepülők nem ismerték a jász közigazgatást, és nem is fogadták el. Önállóságot akartak. Egy kisebb csoport önkényesen elöljáróságot választott, elkergették a tanítót, nem fogadták el Jászárokszállás felügyeletét, és az azt kemény kézzel megszemélyesítő Ficzek János pusztabírót sem. „Zendülés” tört ki a telepítvényen, melynek során Ficzek tanyáját ismeretlen személyek felgyújtották, a gazdaság a tűz martalékává lett.

      A zendülés okait és lefolyását Szabó László, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának levéltárosa egy tanulmányában részletesen ki is fejti. Tanulmány elérhető:

http://karpatmedence.net/tarsadalomneprajz/tersegi-kapcsolatok/209-zendules-kerekegyhazan oldalon.

Ezzel kapcsolatos eredeti iratok digitalizált másolatainak egy része elérhehő az ügyiratok számára kattintva.

(Forrás Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Jászkun Kerület Alkapitányának Elnöki iratai 1863-66. kötet 

502/1862; 503/1862; 1345/1862; 6313/1865; 6341/1866. sz.  ügyiratok.)

      A helyzetet 1862-ben a település Jász-Kerekegyháza néven való önállósodása oldotta fel.

      Az önállósult településen Ficzek János a község képviselő-testületének állandó virilis (a legtöbb adót fizető földbirtokosok) tagjaként vett részt a közélet irányításában, mint az „oskola felügyelője”. 1883-ban aztán a község főbírójává választották, amely tisztséget 1893-ig töltötte be. Ez idő alatt Jászkerekegyháza rohamosan fejlődött. 1893 után képviselőként dolgozott a település fejlődésén 1900. január 23-án bekövetkezett haláláig.

      Ficzek János összesen 24 évig volt Jászárokszállási-Kerekegyháza pusztabírája, majd Jász-Kerekegyháza főbírája. A Jászkerekegyházán 1900. január 28-án megtartott közgyűlés jegyzőkönyvében hosszasan sorolták fel Ficzek János Kerekegyháza telepítése során és a község fejlesztése érdekében kifejtett érdemeit, melyet jegyzőkönyvben örökítettek meg, és egyben a családnak a képviselő testület részvétét fejezte ki. „…bíráskodása alatt számtalanszor tanújelét adta a község iránti szeretetének, Ő volt azok egyike, aki a község felosztása, telepítése, szervezése és megalapításában nagy tevékenységet fejtett ki. Hogy a községnek mi mindent tett érdemül a következőket sorolja fel:  1./ Maga a község rendezése külsőleg, a községbe érkezőt szép arányos felosztása miatt bámulatba ejti; 2./ a község utcáit kettős sorrendben gyümölcsfákkal látta el; 3./ a regálé kártalanítás életbe lépése idejében a községi korcsmák magas bérbevételével megteremtette 52 300 frt regálé kártalanítási összeget; 4./ 1894 és 1895 ben a Bulgáriába való kivándorlás megakadályozása czéljából megvette a képviselet 20000 frtért a mostani legelő birtokot, számos más intézkedéseket foganatosított, melyek a községre nézve hasznosnak bizonyultak…”(A Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára V. 348. Kerekegyháza nagyközség iratai.

Képviselőtestületi jegyzőkönyvek 9. kötet. 9/1900. kgy jkv. megtekinthető ITT.)

      A község 50 éves fennállásának ünnepségén 1907-ben Kada Elek, Kecskemét polgármestere ünnepi beszédében emelte ki Ficzek Jánosnak a község telepítésében pusztabíróként végzett tevékenységét, majd Kálóczy Ferenc községi főjegyző méltatta Ficzek János volt főbíró szerepét a regálé válság során a község pénzügyi helyzetének magalapozásában.

(Az ünnepség lefolyásáról készült kiadvány digitális másolatát, melynek eredetijét a Kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár őrzi, megtekinthető:ITT)

Ficzek János 1900. január 23-án hunyt el, végső nyughelye a kerekegyházi temető.

A hálás utókor pedig utcát nevezett el róla!

Bodor József